Másfél évvel ezelőtt volt szerencsém részt venni a Kreatív iskolák c. könyv megjelenése kapcsán létrejött beszélgetésben, a Mentorháló szervezésében. A beszélgetés mindkét előadója tartalmas, színes útravalóval ajándékozott meg bennünket, de én most azt emelném ki, amit az algyői általános iskola volt igazgatója mondott, mert szerintem az ő mondanivalója egybecseng azzal, amit az elmúlt években a közoktatásban tapasztalunk tanárként és szülőként is egyaránt. Ezeket röviden így összegeznénk:

¤ a változáshoz idő és türelem kell

¤ fontos, hogy az intézményvezetőnek világos jövőképe legyen

¤ az iskola egy közösség; szülő-gyerek-tanár tengely mentén megvalósuló erős közösségnek megtartó ereje (is) van

¤ csak az elégedett tanárból lehet jó tanár, és ha a hátteret az intézmény biztosítja a számára, akkor önállóan is tud (jól) dolgozni (az intézményvezető felelőssége e háttér megteremtése)

¤ a tanárok között mindig lesznek egyenlőtlenségek, ezért az optimálisra kell törekedni (mindenki másban jó, mindenki más munka-, teherbírással tud hatékonyan dolgozni)

Ezekhez hozzátenném a máshol szerzett tapasztalataimat, megfigyeléseimet:

egy iskolaigazgató

- világosan és érthetően kommunikáljon, hogy a hallgatóság számára egyértelmű legyen a mondanivalója, ne legyenek kódolt üzenetek, rejtett elvárások

- példaként álljon és járjon el a csapata előtt, mind elvi szinten, mind gyakorlati feladatvégzés szintjén

- szánjon időt a kollégáira: gondolkodjon el az ötleteiken, adjon visszacsatolást a munkájukról

- pufferzónaként álljon a felsővezető(ség) felé, illetve a szülők felé is, más szóval védőfalként védje a csapatát, a tanári kart az iskolát érő támadások, elégedetlenkedések ellen, mert csak így tud egy bizalmi hálót kialakítani, amelyen belül a kollégák szívesen megosztják vele (az igazgatóval) és egymással is a tapasztalataikat, gondjaikat, amivel a leghatékonyabban segíteni egymásnak

- tanuljon meg hatásos visszacsatolásokat adni a pedagógusoknak, nemcsak az osztályokban, csoportokban végzett oktatási-nevelési munkájukról, hanem arról is, hogy ha nem megfelelően végzik el az adminisztratív és/vagy szervezési feladatokat, nem tartják be a határidőket, nem megfelelő módon kommunikálnak a szülőkkel vagy a gyerekekkel (főleg osztályfőnökök esetén)

Mivel az oktatási intézményekben végzett munka összetett, hiszen a komplex a nevelés-oktatás mellett adminisztratív és szervezési feladatokat is el kell látni, és emellett folyamatosan ingereknek vannak kitéve a kollégák, a kommunikáció kiemelten fontos. A visszacsatolás nem egyenlő a megdorgálással, sem a dicsérettel - akkor a leghatásosabb, ha van benne mindkettőből, az ún. szendvics módszerrel például el lehet érni azt, hogy mivel két pozitívum közé ékeljük a negatív kritikát, az nem hagy rossz szájízt, de felhívja az illető figyelmét rá.

Horváth Gábor (Horváth, 2016) nagyon jól összeszedte a „jövőképes vezető ellenőrző listáját”, azaz mivel kell rendelkeznie a jövőben egy sikeres vezetőnek, ebből csak néhányat emelek ki, amelyek szerintem eddig igazságtalanul el voltak hanyagolva közoktatási vezetők esetén:, 

• minőségi információforrások,
• korábban bevált stratégiák újraértékelése, ha kell elengedése,
• szervezeti egységeken átnyúló, gyakori kommunikáció,
• folyamatos tanulás készsége,
• koncentráció, fókuszálás készsége

Felmerülhet a kedves olvasóban a kérdés, hogy miért érdekel ez a téma annyira? Sok jó választ lehetne adni, részleteset, kevésbé részleteset, kutatási eredményekre alapozottat, de mindegyiknek egy a lényege - érdekel az oktatás és a gyerekeim, gyerekeink jövője! Meg vagyok győződve, hogy egy egészséges társadalmat csakis egészséges egyénekre alapozva lehet építeni, ez utóbbiak nevelésében és oktatásában pedig az óvoda és az iskola legalább annyira fontos szerepet játszik, mint a család. Optimista lévén szeretném azt hinni, hogy a jelenlegi szakadék a "való világ" és az oktatási rendszerben támasztott elvárások és lexikális tudásanyag között átmeneti és hamarosan megszűnik.

Ebben hatalmas felelőssége van a vezetőknek, ahol a vezetők nemcsak az iskolaigazgatók és helyetteseik, hanem a munkaközösségvezetők, osztályfőnökök és en bloc a tanárok is, hiszen az osztályon, csoporton belül, az órán ők vezetik a közösséget. Sok erőt és kitartást kívánok minden érintettnek a tanév utolsó napján!