Tanárként és szakfordítóként a szavak erejében hiszek. Sőt, prózai okból mondhatni belőlük élek. Mindig is érdekelt és fontos volt számomra a nyelvhelyesség, a kifejezések pontos használata, szerintem így tiszteljük a nyelvünket a legjobban (és nem merev szabálykövetéssel vagy nyelvújítási próbálkozásokkal).

Coachként viszont rá kellett döbbennem a csend erejére. A csendben gondolatok születnek, a csendben megformáljuk a mondanivalónkat úgy, hogy az minél pontosabban tükrözze a valóságunkat, az érzelmeinket, ne legyen bántó, ne legyen félreérthető. Vagyis a konstruktív csendhez jó kérdések kellenek, ami szintén a coach kompetenciája.

Fontos használnunk a csendet, mert a csendben aztán ismét megtaláljuk magunkat és a saját hangunkat. Vagyis ahhoz, hogy ismét önmagunkra találjunk, valódi csendre van szükségünk. Ahogyan Vecsei. H. Miklós is kifejti hatásos TedTalk előadásában, a csendet nehéz megtalálni, főleg a mai korban fiatal felnőtt generációknak, hiszen ők az elsők, akik már úgymond nem is csendben születtek. Állandósult a zaj, és nemcsak, hogy nehéz a zajon áttörni (magasabb az ingerküszöbünk), hanem egyre fáradtabbak is leszünk ettől a zajtól - mentálisan, de a covid alatti zoomolás következtében például fizikailag is.

Aki nem találja meg a csendet, nem találja meg a hangját sem. Aki viszont nem találja meg a saját hangját, másokét használja, ami szintén nagyon fárasztó és kimerítő - ugyanúgy, mint a hazugság. Hiszen egy metaéletet él, ahol mindig ahhoz igazodik, ami menő, trendi, aktuális, és nem ahhoz, amire neki van szüksége (kimondani, átadni, kifejezni).

Próbáljuk tehát megtalálni a saját hangunkat, és ezzel áttörni a zajon, nem pedig azzal, hogy hangosabbak vagyunk. A saját hangunkon való megszólalás hitelességet ad, és könnyebben lehetünk vele következetesek is. Mi több, könnyebben tudjuk tisztán megfogalmazni a saját hangunkon az üzenetünket is. Addig, pedig, ameddig nem találjuk a saját hangunkat, tegyünk fel kérdéseket, vagy keressünk meg egy olyan embert, aki szeret másoknak kérdéseket feltenni. Például egy coachot.