Jóslatok

Emlékeztek még arra, amikor a TV miatt jósolták a könyv halálát? Meg arra is, hogy az internet miatt? És arra is emlékeztek, hogy az e-book olvasók miatt csődbe megy a papíralapú könyvek nyomtatása (az elektronikus könyvek részesedése alig 2 százaléka a piacnak)?

Ezzel szemben a valóság

Ezzel szemben a hazai adatok azt jelzik, hogy “a magyar könyvpiac diszkrét mértékben, de viszonylag stabilan növekedett az utóbbi években. Az Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) által bekért adatok alapján évi 2-3 százalékkal emelkedett a kiadók forgalma az elmúlt évek során”. A legdinamikusabban fejlődő ágazat a gyerek- és ifjúsági könyvek kategóriája. “Csak hogy érzékeljük a léptéket: a szegmens összforgalma alig öt év alatt emelkedett 10 milliárd alól csaknem 15 milliárdig, amivel már a hazai piac 30 százalékát hasítja ki magának.”

Ráadásul a könyvek kétharmada továbbra is offline módon kerül a vásárlókhoz, annak ellenére, hogy a klasszikus könyvesboltok szerepe, és valószínűleg funkciója is változni fog, és az online forgalom folyamatosan nő. A kereskedők és a kiadók a korábbi évekhez hasonlóan, az év végi, karácsonyt megelőző időszakban kereshetik meg éves bevételük 35-40 százalékát. (Arra sajnos nincs adatunk, hogy a 2020-es covid helyzet miként hatott a könyvpiacra, mert az egyetlen cikk, amit a témában találtunk májusi, azaz még a friss helyzetet mutatta, miszerint “Az éves szinten nagyjából 50 milliárd forintos piac forgalma áprilisban 65-75 százalékkal csökkent az általam megkérdezett könyvkereskedők szerint.”).

A Libri Kiadói Csoport mind az öt tagja (Libri, Kolibri, Park, Jelenkor, Helikon) folyamatosan növeli a bevételét. Ráadásul mindezt úgy, hogy nem emelik az évente megjelentetett címek számát, hanem kb. évi ötszáz címmel jelennek meg a magyar könyvpiacon (összesen 10 ezer új cím szokott megjelenni). Sárközy szerint ennek nem kifejezetten az óvatosság az oka, inkább az, hogy „a legjobb szakember sem tud egy bizonyos számú könyv fölött megfelelő figyelmet fordítani a kiadványaira. Nekünk az a legfontosabb, hogy az 500 cím mindegyike megkapja a kellő figyelmet, és még véletlenül se kallódhasson el a magyar könyvpiac zajában.” (24.hu)

Legnépszerűbb kategóriák

Az eladási adatok alapján úgy látszik, hogy bár drasztikus mértékű elmozdulás a kategóriák között nincs, felértékelőben van a tény-, illetve a szépirodalom. Igazán  dinamikusan a gyerekkönyvek piaca nő, a térképek és albumok piaca viszont hasonló arányban csökken. (napi.hu) A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) összesített adatai szerint 2018-ban a tankönyvekkel együtt 30,5 millió darab könyv jelent meg az országban, a könyvforgalom értéke pedig meghaladta az 54 milliárd forintot. Az olvasók körében a szépirodalom és a gyermekkönyvek a legnépszerűbbek, ez a két kategória kiadványai teszik ki a könyvpiac több mint a felét. (Delmagyar)

Marketing

Persze azt nemcsak a Libri, hanem a többi kiadó is elismerte, hogy 2019-ben már jóval többet kellett megdolgozni a vásárlók figyelméért. Nagy a zaj a piacon, így nemcsak arra kell törekedni, hogy megszerezzék, hanem, hogy meg is tartsák az olvasót, amihez nem elég az, ha a könyv jó. “Gyakorlatilag bármelyik megkérdezett szereplőtől idézhető gondolat, hogy a könyves iparban is minden nagyon felgyorsult, jobban és célratörőbben kell tudni a portékát csomagolni, és azt a megfelelő időben és intenzitással meg is kell tudni futtatni - a közösségi médiában is. Nagyobb hangsúly került az önmarketingre, a személyes találkozókra, író-olvasó "turnékra", ami új kihívások elé állítja a kiadókat - hiszen alapvetően nem ezzel foglalkoznak.”

Magyarországon az utóbbi években az olvasási kultúra kialakításához sokat hozzáadnak a facebook csoportok formájában működő, kihívásokkal megspékelt olvasókörök és olvasói közösségek, mint amilyen Szabados Ági #niok és Juhász Anna Irodalmi Szalonja.

Az előbbi ráadásul pár napja saját Facebook oldalán bejelentette, hogy november 17-én megnyitja saját könyvesboltját. “Azt látom, hogy külföldön is az a trend, hogy a kicsi és a személyes üzletek jól működnek. Magyarországon több ezer négyzetméteren több tízezer címmel találkoznak az emberek. Ezeken a helyeken tanácstalanul nézelődnek. Nem feltétlenül látják ebben a hatalmas túlkínálatban, hogy mi az, ami nekik való, befolyásolja őket a borító, vagy a fülszöveg, ami nem mindig arról szól, amiről a könyv”. Forbes interjúban beszél arról is, hogy  “azt gondoltam, miért ne próbáljam meg üzleti alapra helyezni azt, amit egyébként is csinálok, hogy segítek könyvet választani azoknak, akik követnek”.

Úgy gondolom, hogy Szabados Ági megfogta ezzel a két mondattal a könyvírás, könyvkiadás és könyveladás lényegét. Mint minden más iparágban, a hangsúly a személyesre terelődik, és fontos lesz az emberi kapcsolat, amely mostanra kiveszett még ebből a nemes szakmából is. Személyes ajánlások, személyes találkozások az írókkal, személyes élménye az olvasónak.

Ebből következik, hogy témákban is egyre inkább a személyes történetek felé fogunk kanyarodni, mert abból lehet meríteni, tanulni, fejlődni. A hatalmas követő táborral rendelkező hírességek ideje szerintem lejárt, akkora a szakadék közöttük és közöttünk, hogy nem tudunk azonosulni az életmódjukkal, azzal a töménytelen fényűzéssel, amit látunk.

Ezért is biztatlak benneteket arra, hogy írjátok meg a saját történeteteket, a családotok történetét, a vállalkozásotok történetét, hadd töltekezzenek belőle az ismerőseitek, barátaitok, vásárlóitok, ügyfeleitek. Írjátok meg a most-hoz vezető kanyargós utatokat, a kudarcaitokat, amelyek végül sikerre vittek, a könnyeket és a mosolyokat. Említsétek meg a segítőiteket, a támogató családot, megérdemlik, hogy nyilvánosan is kifejezzétek a hálátokat.

Nemcsak akkor és annak kell írni, aki tömegeket tud megmozdítani - az írás mindenkié! Az írás terápia, rutin és szokás egyszerre. Ha pedig mégis sikerül a nagy plénum érdeklődését megmozgatni, akkor a gyerekeink, unokáink is kapnak “anyagot” saját könyvük megírására, így nemcsak a könyv szeretete nemcsak olvasásban, hanem írásban is öröklődik. Van ennél szebb?